úgy blogolnék...

... de nincs mit. Illetve van, de az túl személyes lenne, olyat meg nem szeretek leírni ide. :)
De azért írok, mert írhatnékom van.
Péntek reggel van, 5:28, adatb vizsgára megyek és gondoltam felkelek és még tanulok kicsit. Bár nem tudom ezt miért találtam ki, mert igazából teljesen esélytelen, hogy sikerüljön. Persze, bemákolhatom, de valljuk be, nem volt elég időm felkészülni. Szóval most itt ülök, tanulni kéne, de nincs kedvem. Különben ez általában igaz az egész vizsgaidőszakra, hogy eléggé kedvtelen vagyok... pedig még bele kell húznom.
Algel eredmény még nincs, gondolom órákon belül lesz. Nagyon tudnék neki örülni ha nem kellene mégegyszer nekifutnom, olyan fáradt vagyok...

Különben még arra is rájöttem, hogy a "hiányzik" érzés milyen önző dolog. Hiszen neki nyilván jobb ott ahol van, csak nekem nem jó hogy nincs itt. De akkor önző vagyok... ez van! :)

Ennyit a hajnali elmélkedésről, már lassan kivégeztem a teám is, úgyhogy egy kis tanulás (vagy reggeli :P).